Aranyosi Ervin: A szeretet magja

Tudod, a virágok csak egy helyben ülnek. Napnak és esőnek egyformán örülnek. Elkezdenek nőni, s álomra találnak, bimbót nyitogató álmodóvá válnak. Aztán az álmaik szél szárnyára ülnek, felszállnak az égbe, messzire repülnek. Magvas gondolatuk másik földre száll át, ott kelti életre gondolat virágát. A virág, s az álom, így terjed a Földön. Látod? Álmaimat szép szavakba öntöm, s jön a szél, felkapja, s elviszi majd hozzád, s talán egy új álmot, gondolatot hoz rád. Mert, akár a virág, mely szétszórja magvát, az én gondolatom messze száll, és hat rád. Légy tovább adója a szép gondolatnak, ne tartsd meg magadnak, mert a szavak hatnak! Álom és gondolat egyaránt teremthet, ezt kell érteniük a jó embereknek. A szeretet magját kell csak elültetnünk, ez segít a mában szebb világra lelnünk. A gaz is így terem, és csak rajtunk múlik, hogy a termő földre majd milyen mag hullik. Éltesd hát a szépet, a szeretet virágát, szíved szép vízével gondozd nyíló ágát! Tápláld a szép álmot hited erejével, s figyeld a teremtést, hogy csodákat ér el. S lám, minden csodának benned nő a magva, hagyd hát elrepülni, szél szárnyán suhanva, s mikor földre talál, jó talajra hulljon, kikelve örüljön, szépen boldoguljon! A szeretet magját így szórd szét a szélbe, jusson el sok ember vágyódó szívébe!

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!