Szép életem volt akkor, amikor még nagymamám karjaiban érezhettem azt a határtalanul jóleső ember-melegséget, amitől a gyermek-lélek szeretetet kap. Szép életem volt akkor, amikor még kötényébe rejthettem kihullt könnyeim, azon könnyeket, melyek kicsordulni vágytak, hogy ne égessék túlságosan léleksebeim. Szép élet volt akkor, mikor dérezüstös haján kezem puha lágysága szálat simított, mert érintésem nyomán úgy ragyogott szeme, mint a legeslegtündöklőbb égi csillagok. Szép volt biz, nagyon szép, minden pillanat, ami róla szólt, s emlékként szívemben maradt, mert az én nagymamám olyan asszony volt, ki előtt a szeretet is méltán meghajolt.   Kun Magdolna

❤ KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤