Az egyes nemzetek különböző módon kezelik a mostani vírushelyzetet. A nemzeti kultúra és az egyes országok társadalmi tőkéje, valamint a regnáló kormányok illetve hatalmi rendszer sok mindent meghatároznak. Láttuk, ahogy Kína és Dél-Korea megbirkózott vele, és látjuk, ahogy az olaszok és spanyolok kétségbeesetten küzdenek.
Vannak kormányok, amelyek transzparensek és őszintén tájékoztatják a lakosságot, és vannak kormányok, amelyek nem így tesznek.
Hogyan csinálják ezt a dánok? - olvashatjuk a Mániám, Dánia blogoldalon. Hasznos olvasmány mindenkinek most, a karantén idején. Sokat tanulhatunk belőle!
Őszinte kommunikáció
A dán miniszterelnök asszony, Mette Frederiksen (aki Dánia mindenkori legfiatalabb miniszterelnöke) hétfőn bejelentette a dánoknak, hogy a rendkívüli intézkedéseket a kormány meghosszabbítja április 13-ig. A dánok március 9-én lépték meg egy határozott mozdulattal, hogy gyakorlatilag bezárták az országot, köztük az iskolákat, az intézményeket, a bevásárló központokat stb. Aztán a határokat is lezárták.
A miniszterelnök őszintén közölte a dánokkal hétfőn, hogy bizony OTTHON KELL MARADNI HÚSVÉTKOR. Abban az országban, ahol a húsvét öt napos ünnep. Majdnem, hogy fontosabb, mint a karácsony, de időtartamát tekintve egyértelműen a legnagyobb ünnep. És mégis, meg kellett hozni ezt a kemény döntést. És ezt már most, március 23-án közölte honfitársaival. Többek között azt, hogy még húsvétkor sem találkozhatnak egyszerre 10-nél többen.
' Nehéz lesz a Húsvét. Tudom, hozzá vagyunk szokva, hogy ilyenkor a családok találkoznak. Nehéz lesz, de most erre van szükség, mindannyian tudjuk ' - mondta a miniszterelnök. És azt is kérte, hogy a húsvéti ünnepek alatt se menjenek a dánok külföldre: Fontos tudni ehhez, hogy a dánok rengeteget utaznak a világban. Így az utazási tilalom erősebben érinti őket, mint más nemzeteket.
Néhány a meghosszabbított intézkedések közül:
- 10-nél több ember se kültéren, se beltérben nem találkozhat, nem tartózkodhat együtt.
- Bármilyen üzlet, amely emberek közti kontaktust lehetővé tesz, továbbra is zárva kell maradnia. Így a bevásárló központok, fitness központok, fodrászüzletek, masszázsszalonok, éjszakai bárok stb. (kivéve a mindennapokhoz szükséges cikkeket árusító boltok)
- Valamennyi étterem, kávézó, bármilyen étkezőhely továbbra is zárva kell maradjon (házhoz szállítás lehetséges).
- Az iskolák és óvodák újabb három hétig továbbra is bezárva lesznek.
- A közszférában, nem-kritikus munkakörökben a dolgozók továbbra is otthon maradnak.
'Nem ígérhetem, hogy nem lesznek szükségesek további intézkedések' - zárta beszédét Mette Frederiksen.
A Dán Egészségügyi Ügynökség igazgatója tájékoztatta a lakosságot, hogy a kormány járványügyi szakemberei szerint a járvány tetőzése a következő négy hétben lesz, várhatóan április 20. körül. ' Egy hosszú és lapos görbében reménykedünk, bízva a fenti intézkedések hatásosságában' - tette hozzá.
Így a dánok pontosan tudják, mit várhatnak a következő hetekben, mihez kell tartsák magukat, és mi a prognózis.
Transzparencia
De nemcsak ezt tudják a dán állampolgárok, hanem részletes adatokat is (nemek, korcsoportok, földrajzi megoszlás stb.) a járványról hazájukban.
Figyelemreméltó a Dán Egészségügyi Ügynökség dokumentuma a járványról:
COVID-19
Risikovurdering, strategi og tiltag ved epidemi i Danmark
azaz
COVID-19
Kockázatértékelés, stratégia és járványügyi intézkedések Dániában
A Dán Egészségügyi Ügynökség (Sundhedsstyrelsen) és az Állami Szérum Intézet (Statens Serum Institut) honlapján minden nap friss adatokat publikálnak. Íme néhány példa. Dán nyelvtudás nélkül is értelmezhetőek. Ezekből az adatokból dolgozik a dán sajtó is.
1.) Ez a táblázat a fertőzöttekről közöl adatokat: melyik régióban hányan vannak kórházban, hányan intenzív osztályon és hányan lélegeztetőgépen.
2.) A következő táblázat a kórházban ápolt koronavírusos betegek nemek és korcsoport szerinti számát mutatja.
3.) Az alábbi ábra a 100.000 lakosra eső fertőzöttek számát mutatja kommunonként (közigazgatási egység, talán járás a megfelelő szó).
4.) Alább az új, igazolt fertőzöttek napi számának alakulását látjuk dátum szerint. Látható a két fázis elkülönítése. Látványosan csökkent az új fertőzöttek napi növekedés száma a korlátozó intézkedések bevezetése után.
.
Akit érdekel, további rengeteg elemzést, táblázatot és grafikont találhat ezeken az oldalakon.
Miért fontos az őszinte kommunikáció és transzparencia a kormányok részéről, mindig, de a mostani kiélezett helyzetben különösen? Mert, ha ezek hiányoznak, akkor az állampolgárok feltételeznek, fantáziálnak, kitalálnak teóriákat, azt gondolják, direkt eltitkolnak információkat előlük, és félnek, mi több, pánikolnak. Ez pedig káros, végtelenül káros. Árt az immunrendszernek egyéni szinten és társadalmi szinten csökkenti az együttműködést és a normakövetést. Ahogy egy dán-magyar tudóspáros, a dániai Aarhus Universitet társadalomtudósai, Bor Alexander és Michael Bang Petersen állítják: A koronavírus legjobb ellenszere az igazság.
Összefogás és szolidaritás
Mindeközben a dán parlamenti pártok hihetetlen gyorsan összefogtak és megállapodtak, így a dán parlament egy sokmilliárdos, történelmi rekord nagyságú mentőprogramot hagyott jóvá a múlt héten, amely a dán gazdaságnak és egyúttal különböző társadalmi rétegeknek nyújt óriási segítséget.
' Most látjuk annak az erős társadalmi szerződésnek az értékét, amivel mi, dánok rendelkezünk ' - mondta a mentőcsomagról hozott megállapodásról Mette Frederiksen.
40 milliárd dán koronával (=1760 milliárd forint) támogatja meg az állam a koronavírus által érintett cégeket, hogy fix költségeiket a nehéz cash flow helyzetben is képesek legyenek fedezni.
- Azok a cégek, amelyeknek az árbevétele legalább 40%-kal csökkent, fix költségük 25-80%-át kaphatják meg kormányzati támogatásként.
- A vállalkozók és a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, amennyiben a bevételük több, mint 30%-kal esett, szintén kormányzati kompenzációt kapnak, mely a hiányzó normál havi forgalom 75%-a, de maximum havi 23.000 dán korona.
Ez a két támogatás három hónapig lesz érvényben és remélik, hogy utána a gazdaság visszatér a normál kerékvágásba.
Ezek a gazdaságot segítő eszközök kiegészülnek a kormány azon döntésével, amely szerint a társasági adót és az ÁFA fizetési kötelezettséget 125 milliárd dán korona (= 5500 milliárd forint) összegig elhalasztják, valamint a vállalatok válság miatt haza küldött dolgozói fizetésének 75% - 90%-át kifizetik.
További mentő intézkedések:
- Extra hitelt kapnak az exportvállalatok.
- Többen juthatnak államilag garantált kölcsönhöz a bankoktól.
- Segítséget kapnak az utazással kapcsolatos vállalatok, illetve az utazók, akiknek törölték külföldi utazásait.
- A diákok nagyobb SU ösztöntöndíjat kapnak, mivel elvesztették a krízis miatt a kiegészítő munkájukat.
- A munkanélküli segély folyósítását három hónappal meghosszabbítják.
A fenti intézkedésekkel Dánia a becslések szerint a GDP-jének 13 %-át használja fel három hónap alatt.
Mi is az a társadalmi tőke?
Ezt a kifejezést Francis Fukuyama, amerikai filozófus, politikai közgazdász és író jóvoltából ismertem meg, Bizalom című könyvét olvasva. A társadalmi tőkére nincsen egyértelmű definíciója a tudósoknak. Fukuyama meghatározása nyomán a társadalmi tőke az emberek közti társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő,'mozgósított' informális társadalmi normák és értékek együttese, kezdve a reciprocitástól a bizalmon át egészen a valláserkölcsig.
A társadalmi tőke fogalmának a megjelenése a 20. század elejére tehető. Meghatározásának négy fő megközelítése van: antropológiai, szociológiai, közgazdasági és politológiai. A legtöbb meghatározás a bizalmat tekinti alapvetőnek a társadalmi tőke szempontjából, vagyis a bizalom a fő összetevője. A barátság, a bizalom, közös normák és célok olyan befektetésnek tekinthetők, amelyek a társadalmi együttműködést, ezen keresztül a jobb gazdasági hatékonyságot szolgálják.
Nemzetközi felmérések szerint a legmagasabb bizalom értékeket – nem meglepő módon – a skandináv országokban találták. Közép-és Kelet-Európa társadalmaiban a bizalom, elsősorban a mindenkire kiterjedő bizalom lényegesen alacsonyabb, mint a legtöbb nyugati országban, különösen alacsony a skandináv országokhoz viszonyítva. A nemzetközi és a hazai kutatások egymással összhangban megállapítják, hogy Magyarországon a társadalmi bizalmatlanság mértéke igen magas.
A társadalmi tőkének nagyon fontos hatásai vannak. Nem véletlen, hogy a 90-es évektől a tudományos jellegű érdeklődés mellett a társadalmi tőke koncepciója irányt megélénkült a gyakorlati, közpolitikai érdeklődés. Több kutatás megerősíti, hogy a megfelelő társadalmi tőke-készlettel rendelkező közösségekben:
- magasabb a gazdasági növekedés
- alacsonyabb szintű a bűnözés
- jobb a lelki és testi egészség
- jobb az iskolai teljesítmény.
Majdnem 10 évvel ezelőtt Felcsúti Pétertől hallottam egy konferencián, hogy egy ország sikerességét, versenyképességét nem annyira a természeti erőforrások, mint inkább a lakosságot jellemző bizalom, együttműködési képesség, tudás, tanulási készségek, mobilitás, normakövetési hajlandóság, egyszóval a társadalmi tőke határozza meg. Most, 2020 márciusában, mikor felfordult a világ, valószínűleg kijelenthetjük, hogy a társadalmi tőke milyensége és a koronavírus krízis kezelése összefüggnek.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
