Amikor szembekerülsz a halállal, hirtelen akár radikálisan is képes vagy az életeden változtatni. Az egyik legfontosabb dolog az, hogy megértsük, nem szabad megvárni az utolsó utáni pillanatot arra, hogy tanuljunk a hibáinkból és változtassunk azon, ami rossz.
Amire Richard Teo Keng Siang betöltötte életének 30. évét szinte mindent elért már, amit csak lehetett. Vagyona több millió dollárt kóstált, egy jól menő szépészeti beavatkozásokra specializálódott sebészkabinetet üzemeltetett és számtalan sportautó boldog tulajdonosa volt. Ezeknek birtokában teljes egészében meg volt győződve arról, hogy ezen a világon semmi sem fontosabb a vagyonnál. Szokva volt azzal, hogy már egészen kicsi kora óta sikeres karriert építhetett magának.
De amikor már túl késő volt akkor eszmélt végre rá, hogy ezeknél mérföldekkel fontosabb dolgok is vannak a világon.
“A mai társadalom tipikus kirakatbabája vagyok. Kicsi korom óta folyton azzal szembesítettek, hogy a boldogság egyenértékű a sikerrel, és ahhoz, hogy sikeres légy gazdagnak kell lenned. Ezen felfogás szerint éltem az életem.” – mondta a dúsgazdag férfi.
„A dolog iróniája, hogy az emberek nem az általános orvosokat, vagy a családorvosokat kezelik hősökként, hanem inkább azokat istenítik, akik híresek és gazdagok.” – állapította meg Keng egy, azóta igen nagy népszerűségre szert tett beszédében, valamivel azelőtt, hogy életét vesztette volna.
Egészen fiatal korában Teo még szemész volt, ám ezen szakmáját hamar feladta csak azért, hogy plasztikai sebésszé avanzsálva sokkal több pénzt szerezhessen. Ezen lépése nagyon kifizetődőnek bizonyult, és már az első éveiben több millió dolláros bevétellel működött a sebészeti klinikája. Ehhez mérten, Teo egyből a legjobb éttermeket látogatta, a legdrágább autócsodákat vásárolta meg és a celeb-világ leghíresebb képviselőivel múlatta idejét. Garázsában helyet kapott többek között egy Nissan GTA, egy Subaru WRX, egy Honda 2000-es és még egy Ferrari 430-as is.
Viszont 2011. március 11-én Teot tüdőrákkal diagnosztizálták, méghozzá végső stádiumú tüdőrákkal. Csupán 6 hónapja maradt. Élete végén őszintén megbánta, hogy teljes figyelmét a pénzre összpontosította, és emiatt teljesen elhanyagolta az Istennel való kapcsolatát. Szerencsére az utolsó heteit szerettei körében tölthette, és végre olyan emberek vették körül, akiknek nem a vagyona számított, hanem ő maga.
„Az igazi boldogság, amelyet valaha is megtapasztalhattam az az emberi interakciókból származik. Osztozz a bánatodon, osztozz az örömödön – ez az igazi boldogság.” – mondta.
