Ha felhívod vagy ráírsz, vonakodik válaszolni. Vagy egyáltalán nem válaszol. Vagy úgy tesz, amikor az utcán összefuttok, mintha észre se vett volna.

Gyakran megtörténik: segítettél egy embernek. Megmentetted életének legsötétebb és reménytelenebb időszakában. Talán veszteséget vagy súlyos krízist élt át, talán megfosztották vagyonától, munkájától, valahonnan kirúgták, talán adósságot halmozott fel és megalázó szegénységbe került. És ha te nem lettél volna, akkor meghal. De legalábbis még lejjebb süllyed.

De aztán jöttél te és megmentetted, támogattad ezt az embert. Az egész nehéz időszak alatt mellette, a közelében voltál. Az ember felállt, felépült, javult a helyzete, bevételekre tett szert… És ekkor otthagyott téged. Egyszerűen kilépett a kapcsolatból. Vagy nem volt hajlandó kommunikálni veled. Elfordította az arcát tőled. Ha felhívod vagy ráírsz, vonakodik válaszolni. Vagy egyáltalán nem válaszol. Vagy úgy tesz, amikor az utcán összefuttok, mintha észre se vett volna. A kapcsolat lehűl és köddé válik. És te persze töröd a fejed, aggódsz: mi történt? Végül is megmentettél egy embert, kihúztad a bajból és szenvedésből!

De mi is történt valójában?! Te magad voltál a gyógymód. Kötések és vatta sebkezeléshez. Tabletták a fájdalom enyhítésére. Ez az ember belőled gyógyult meg, ez a helyzet. És amikor felépült, a kötszereket és felesleges tablettákat egyszerűen eldobta. Most már te csak a rosszra emlékezteted, de ki akarna emlékezni a rosszra? Emlékezteted a szorongás és megaláztatás rossz időszakára. És most már egyébként sincs benned haszon, minden jóra fordult időközben.

A kapcsolatotok kihűlése két okból következett be: már nem vagy jó neki. Nincs hasznod. Mint a gyógyszereknek, miután a beteg meggyógyult. És a második: emlékezteted őt a rossz időszakára, és megjelenéseddel csökkented az önértékelését. Egy ilyen személy emlékezetében a rossz események is veled vannak összekötve. Mint amikor a pszichiáter gyógyult páciense inkább átmegy az utca másik oldalára, amikor az orvosát meglátja, csakhogy ne kelljen neki köszönnie.

Persze a tisztességes emberek nem ezt teszik. Azok azonban, akik hajlamosak másokat kihasználni, amikor gyógyszerre, menedékre, lakhelyre és segítségre van szükségük, igen. És ha valaki ezek után nem kíván veled még köszönés szintjén se találkozni, nos, legalább az ok világos. És egyértelmű, hogy miért volt akkor bajban. És miért volt az, hogy rajtad kívül senki más nem állt mellette, senki sem akart segíteni neki. Most már te se segítenél. Mert az ilyen ember magának tesz rosszat. És maga az élet fogja jutalmazni is. Őt is, de téged is. Ezért ne légy szomorú…

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!