Szigorítanak a felvételi szabályain 2020-tól: aki nem szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségin, nem juthat be egyetemre, főiskolára.
A kormányrendelet kimondja:
„Alapképzésre, osztatlan képzésre (…) az a jelentkező vehető fel, aki legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik ÉS legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik”.
Ez áll a felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020-tól hatályos változatában. Ez azt jelenti, hogy 2020-tól csak az juthat be egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
A felvételi szabályok szigorítása miatt több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről – a 2016-ban alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája (igaz, ennél valószínűleg többen rendelkeznek középfokú nyelvtudással: a pontszámítási szabályok miatt ugyanis jobban jár az a jelentkező, aki a nyelvvizsgája helyett az emelt szintű érettségijét beszámítását kéri a felvételin, így sokan nem nyújtják be nyelvvizsga-bizonyítványukat az Oktatási Hivatalnak).
Pontszámítási szabályok:
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020-tól hatályos változata a változó pontszámítási szabályokat is tartalmazza. A jogszabályból kiderül, hogy az első emelt szintű érettségiért és nyelvvizsgáért – értelemszerűen - nem jár majd többletpont, de ha valaki egy második tárgyból emelt szintű érettségit tesz, 50 pluszpontot kap majd. Ugyanez a helyzet a nyelvtudással. Ha egy második nyelvből is B2-es vagy C1-es (vagyis közép- vagy felsőfokú) nyelvvizsgát szerez egy felvételiző, akkor megkapja a 28 (középfok) vagy 40 (felsőfok) többletpontot.
Azoknak a jelentkezőknek nem kell aggódniuk, akiknek már van diplomájuk, ám egy újabb alap- vagy osztatlan szakot végeznének el – a nyelvvizsga-kötelezettség rájuk is vonatkozik, de emelt szintű érettségit nem kell tenniük, a kormányrendelet ugyanis úgy fogalmaz, hogy a felvételi második feltétele „legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél”. Kivételt képeznek a művészeti képzési terület jelentkezői is, emelt szintű érettségit nem, nyelvvizsgát viszont szerezniük kell.
A felsőoktatási felvételiről szóló rendeletből egyelőre kimaradt néhány fontos pontszámítási részlet, több olvasónk kérdezte például, hogy jár-e többletpont azoknak a jelentkezőknek, akik az alapfeltételként meghatározott középfokú nyelvvizsga helyett C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szereznek – erre azonban nem találtunk választ a jogszabályban. „Mindegy, milyen tárgyból szerzem meg az emelt szintű érettségit?” – kérdezte egyik olvasónk. Bár a jogszabály nem tér ki arra, hogy pontosan milyen tantárgyakból fogadják el a felvételi alapfeltételként meghatározott emelt szintű érettségit, valószínűleg csak az adott szakon kötelező vagy választható tárgyakból érdemes emelt szinten vizsgázni. Forrás
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
